Kezdőoldal
A helyszín: Városliget, Budapest

Rövid történelmi összefoglaló – Budapest

Az elmúlt két évezred története bebizonyította, hogy Budapest a folyamatos megújulás és újjászületés városa. A jelenlegi Budapest északi részén jött létre a Római Birodalom egyik határtartományának, Pannonia Inferior-nak a székhelye, Aquincum. A római Aquincum romjain építkező germán, avar és szláv törzsek, a X. században várost alapító magyarok, az 1241-1242-es tatárjárást követően betelepített németek, a királyi udvar körül megjelenő franciák, itáliaiak, a 150 éves török hódoltság idején megjelenő szerbek, bosnyákok mind bizonyíték arra, hogy történelme folyamán a város mindvégig megőrizte stratégiai fontosságát, s egyben nyitottnak és befogadónak mutatkozott az új kultúrákkal szemben.

Pest, Buda és Óbuda 1873-ban egyesült, Budapest néven. Az Osztrák-Magyar Monarchia társ- fővárosaként Budapest virágkora következett: a város rendkívüli fejlődést élt meg, a századfordulóra gazdag, modern, valódi európai metropolisszá vált. Az első világháború véget vetett az ország és Budapest félévszázados töretlen fejlődésének: a háborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elvesztette területének kétharmadát, ami súlyos gazdasági és társadalmi krízishelyzetet teremtett. Budapest a második világháborúban, 1944-1945-ben rendkívül súlyos

13 áldozatokat követelő, hosszú ostromot szenvedett el, amit több mint négy évtizedes szovjet megszállás követett.

A kommunizmus bukását követően újjáéledő Budapest Kelet-Közép-Európa természetes kulturális- és gazdasági központjaként definiálta újra magát. Ez olyan jelentős fejlesztésekben is megnyilvánult, mint például Budapest két új Duna-hídja, a Ganz-gyártelep felszámolásával létrehozott Millenáris Park, a Millenniumi Városközpont az itt álló új Nemzeti Színházzal és a Művészetek Palotájával, továbbá a kommunizmus évtizedei alatt leromlott, európai léptékben is kiemelkedő értékű történeti épületállomány folyamatos felújítása.

 

3.2 Városliget: Városi szintű közpark

Az 1810-ben kezdődő kialakításával a Városliget, az egyik első olyan városi közpark (népkert) a világon, amely nyilvános használatra, kifejezetten a város birtokán, annak megrendelésére és finanszírozásában jött létre. A terület jelentős és értékes történeti növényállománnyal rendelkezik, amelynek megóvása és rekonstrukciója a Liget Budapest beruházás kiemelt prioritásai közé tartozik. A történeti parkszerkezet a XIX-XX. században több fázisban jelentősen átalakult, részben megsemmisült. A park végleges kialakítása, a fragmentumokra korlátozódott jelenlegi állapot egységes rendszerré integrálása és fejlesztése jelen pályázat célkitűzése. A beruházás a XXI. századi parkokkal szemben támasztott követelmények teljesítésével, ugyanakkor a történeti park megmaradt elemeinek integrálásával teremthet új minőséget.

 

3.2.1 A Városliget történelmi jelentősége

A Városliget a magyar történelem egyik szimbolikus jelentőségű helyszíne, s egyben az újkori Budapest jelentős szabadidős- és rendezvénytere. Az itt rendezett 1885-ös Országos Kiállítás, valamint az 1896-os Ezredéves Kiállítás Magyarország újkori történetének kiemelkedő fontosságú rendezvényei. A XIX. század végén és a XX. század elején kialakított Hősök terén ugyancsak jelentős események zajlottak, a kapcsolódó Ötvenhatosok tere pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik emblematikus epizódjának, a Sztálin-szobor ledöntésének helyszíne. A Városliget és kapcsolódó terei ma is országos jelentőségű rendezvények, események színterei, intézményei pedig nem csak a magyar polgárok, de az idelátogató külföldiek számára is Magyarország fontos értékeit közvetítik.

Az Andrássy út és a Hősök tere (a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum épületeivel együtt) 2002 óta világörökségi helyszínek, a Városliget teljes területe pedig világörökségi helyszín védőövezetének számít.

A Hősök tere a 2011. évi CXLIX. törvény alapján Nemzeti Emlékhely.

Felhívjuk a Pályázók figyelmét arra, hogy a régészeti örökség és a műemléki értékek védelme érdekében a győztes Pályázónak a szerződéses feladatai között, a kertépítészeti engedélyezési terv részeként a Városliget kerttörténeti tudományos dokumentációját el kell készítenie vagy készíttetnie a 39/2015. (III. 11.) kormányrendeletben foglaltak szerint. A kerttörténeti tudományos dokumentáció helyreállítással kapcsolatos szakmai és fejlesztési javaslatait a továbbtervezés során figyelembe kell venni.